Helyi időjárás

A község rövid története

Neve török eredetű személynév. (Mezuő-Németh 36.) Első ízben 1327-ben tűnt fel, de a birtoklási viszonyokból, részben pedig a határába beolvadt, foglalkozást jelző (Solymos, Szántótelek, Kovácsi) helynevekből ítélve azokkal együtt várispánsági birtok lehetett. A XIV. században birtokos Buji család köznemesi állapota is ezt a feltevést erősíti meg. A család tagjai a nemesi megye tisztviselői között gyakran szerepeltek. A határába olvadt Pethlendet, „alio nomine Szentpéter”-t már a XIV. század elején a Balogh-Semjén nb. Kállay család egyes tagjai szerezték meg.

Még ebben az évszázadban a Báthori család is szerzett belőle valami részt; Báthori László fia János mester 1363-i panasza szerint a szomszéd nagyhalászi lakosok az ő buji birtokáról 8 ökrét és 5 borjas tehenét vitték el. 1463-ban nagy része már a Kállayaké.

A Buji család a XVI. század végéig fenntartotta magát, Jánosnak 1588-ban volt még 3 jobbágya, de Mihály nevű rokonának 4 jobbágyát Litteráti Máté bírta. Viszont Báthori Istvánnak 33, Ványi Jánosnak pedig 13 jobbágya volt. Egy évvel később a Szegedy és Berczely család tagjai pereltek egy Patvaros nevű szántóért. 1629-ben Puha Ferenc 33 arany és 18 tallér ellenében leköti a Nagykállón lakó Megyeri Gábornak, valamint örököseinek „Bulion Szabolcz vármegyében lévő Udvarházat cum omnibus suis pertinentiis”. Valamikor a XVII. században a Szakolyi család szerezte meg.

A jobbágyfelszabadítás táján tipikus nemesi közbirtokossági falu; 25 földesura volt, de csak a Krajnik és Ibrányi családok voltak jelentékenyebbek. Lakói száma 1728 volt, az úrbéres jobbágyok telki járandósága azonban csak 510 hod szántó és rét; a 6000 holdnyi határ többi részét a nemesi közbirtokosok használták. 1870-ben 363 háza és 2300 lakója volt 5461 kat. holdnyi határán; 1900-ban 415 házban 2514 lélek lakott.

A valaha zsákfalu mocsaras terület kiemelkedésén, avatatlan szemek elől rejtve élte védett életét. Bejárata sokáig csak dél felől nyílt – egy durván 2-2,5 km-es dűlőút, ami a mai almatárolói útnál álló keresztnél ágazott le a Szatmár – Kassa postaútról. Ezen az úton, az elágazástól délre, Keresztúr (ma Kótaj) felé állt egy pihenő-lóváltó poszt, a Törik – Szakad csárda. Neve Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében maradt fenn.

Az 1882-ben elkészül Lónyay-főcsatorna – bár elsősorban a Nyírség vizeinek elvezetésére készült – sokat javított a környék közlekedésén is. Ekkoriban nyílt kapcsolat nyugat (Tokaj) és észak (Kassa) felé. Az észak útirányt hirdette a mai Petőfi utca eredeti neve: Kassai út is.

Buj világgal való összeköttetését a Nyírvidéki Regionális Kisvasút oldotta meg. Különösen amiatt, hogy a Nyíregyháza (megyeszékhely!) és Dombrád között 1905-ben megnyitott vonalon a teherforgalom mellé 1906-ban már a személyszállítás is megindult. Amikor pedig 1930-ban elkészült a balsai Tisza-híd, a kisvonattal Sátoraljaújhelyig is el lehetett jutni

Településünk a kisvasúttal egykor hatalmas esélyt kapott arra, hogy a környék központja lehessen, hiszen a dombrádi vonalról a balsai a község északi részén található és közigazgatásilag hozzá tartozó Herminatanya vasútállomáson ágazott el, azaz a csomópont-jelleget ki lehetett volna használni. Ezen az alapon még gimnázium építése is felvetődött a 60-as évek járási fejlesztései között.

Évszázados elzártsága megvédte a községet nagyobb pusztító hadi dúlásoktól, de nem mentette meg a járványoktól. A XVII. század elején egy pestisjárvány annyira megritkította a lakosságot, hogy a földesuraknak csak betelepítéssel sikerült megmenteniük a települést. Ekkor kerültek Bujra az 1720-as években a ruszinok (másként ruténok), és innentől a községet ruszin lakosúként említik az összeírások. A betelepülők a magyar környezetben fokozatosan elmagyarosodtak (egy 1930-as összeírás szerint a majd’ 3 és fél ezres falu minden lakója magyar anyanyelvűnek vallotta magát), emléküket ma az Oroszvég elnevezés (Vasvári Pál utca) őrzi.

A ruszinok magukkal hozták vallásukat és pópájukat is. Építettek egy fatemplomot, amit együtt használtak a római katolikusokkal. Anyakönyvezésük 1768-tól ismert.

A görög katolikusok 1817 és 1825 között építették a faluban az első téglatemplomot, egyelőre torony nélkül. Az építés és az 1851-ben felszentelt ikonosztáz id. Lámfalusy János nevéhez fűződik, míg a torony ifj. Lámfalusy János érdeme. Hamvaikat ma a templom őrzi.

A legrégebbi egyházi jelenlét a faluban a reformárusokhoz kötődik: már 1580 körül építettek templomot. A mai 1802 és 1826 között készült el. Az első fennmaradt református anyakönyv 1773-ból való.

A harmadik felekezet, a római katolikus csak 1929-től vált önállóvá, addig a szomszédos Tiszabercelről jártak át misézni a  papok: először a görög katolikusokkal közösen használt fatemplomba, majd az 1826-ban elkészült kápolnába, végül a ma is álló (1901-es dátumot viselő) templomba. Az első buji római katolikus anyakönyvet 1928-ban nyitották meg.

GRF

 

Névnap

Ma 2025. június 17., kedd, Laura, Alida és Alina napja van. Holnap Arnold és Levente napja lesz.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A honlap gépi fordítása

Ki olvas minket

Oldalainkat 778 vendég böngészi

Naptár

<-  November 2025  ->
HK SzCs P Sz V
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930

Ma van az év 168. napja Szökőév? - Nem! -
Hétköznap/hétvége: Hétköznap

Idő: 01 óra, 53 perc.
Internetidő: 037 (Swatch)
Időszámítás: Nyári
Horoszkóp:
Ikrek (május 21. - június 21.)
Horizontal SlideShow Module v1.8 by JT.